Konyv: 100 Montessori fejleszto gyakorlat 15 honapos kortol


Konyv: 100 Montessori fejleszto gyakorlat 15 honapos kortol

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 604345087
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,91

MAGYARÁZAT:Konyv: 100 Montessori fejleszto gyakorlat 15 honapos kortol

A róla elnevezett pedagógia alapelve a gyermek tisztelete. Logopédiai mesék Huba Judit. Bartos Erika. Rajzolj egy krumplit! Agócs Írisz. Bogyó és Babóca - Hónapok meséi Bartos Erika. Julia Quinn Ft. Bartos Erika Ft. David Attenborough Ft. Robert Galbraith Ft. Mo Xiang Tong Xiu Ft. Romy Hausmann Ft.

Matthew McConaughey Ft. Yuval Noah Harari Ft. James Patterson J. Barker Ft. Stephen King Ft. Leiner Laura Ft. Richard Osman Ft. Shea Ernshaw Ft. Marilyn Miller Ft. Kim John Payne Ft. Patricia Gibney Ft. Bridget Collins Ft. Laila Shukri Ft. Bauer Barbara Ft. Kate Hewitt Ft. Maja Lunde Ft. Mezei Elmira Ft. Roy Jakobsen Ft. Noll Andrea Nandu Ft. Mary Shelley Ft.

See what's new with fejleszto gyakorlat lending at the Internet Archive. Internet Archive logo A line drawing of the Internet Archive gyakorlat building façade. Search icon An illustration of a magnifying glass. User icon An illustration of a person's head and chest. Sign up Log in. Web icon An illustration of a computer application window Wayback Machine Texts icon An illustration of an open book.

Books Video icon An illustration of two cells of a film strip. Video Audio icon An illustration of an audio speaker. Audio Software icon An illustration of a 3. Software Images icon An illustration of two photographs.

Images Donate icon An illustration of a heart shape Donate Ellipses icon An illustration of text ellipses. Egy ismert szereplo 1 1 A tortenettudos, illetve a foiskoldkon, egyetemeken oktato tortenesz dltalaban csak egy-egy korszakkal foglalkozik, igen keves olyan tortenesz van, akinek egyszerre kellene kialakitani allaspontjat a kozepkortortenet es a legujabb- kor-tortenet kerdeseivel kapcsolatban - a nevelestortenesz viszont mikozben tudoskent ugyanugy legfeljebb egy-egy korszakhoz kotott felsooktatdsban dolgozokent kenytelen olyan evszdzadokrol is beszelni, melyben nem jdrtas.

A muvelodestorteneti, pedagogiai, eszmetorteneti, iskolatorteneti paradig- mdkban mozgo nevelestorteneszekhez hasonloan a szociologiai szemleletu nevelestortenesznek is ki kellett alakitania a maga modszeret: ennek lenyege a nagy torteneti folyamatok masodlagos szakirodalmon alapulo megismere- se, es olyan narrativak kialakitasa, melyek az intezmenyes oktatas tarsadalmi szereploirol - ez esetben az egyhdzakrol - elmeletileg is ertelmezheto kepet adnak.

Bevezeto megjegyzesek 1 1 Egyhaz es modernizdcio mint szembendllo fogalmak 1 2 Az egyhaz egyes csoportjainak modernizacios funkcioja a kozepkorban 1 2 Az egyhazak sokoldalu modernizacios funkcioja a reformacio idejen 15 Egyhaz es modernizdcio Magyarorszdgon 1 7 Egyhazak szemben a modernizdlo dllammal 19 A modernizdcioellenesseg hasznai 23 Egyhazak es modernizdcio napjainkban 24 Irodalomjegyzek 25 1.

Egy ismeretlen szereplo 27 Az dllami oktatdspolitika kezdeteit Magyarorszdgon hagyomdnyosan a A tortenetszociologiai megkozelites ez alkalommal abban segit, hogy az dllam felvildgosult abszolutizmus elotti - sokak elott teljesen ismeretlen - szere- perol alkothassunk egy narrativdt. Allam es egyhdz Europdban 17 Az allam eszkozei 28 Az allam es a kolostori iskolak 30 Az allam es a kdptalani iskolak 3 1 Az allam, mint az iskoldt vegzettek munkdltatoja 32 Uj erok es uj modszerek az oktatdspolitikdban 34 Az ertelmiseg es az allam 35 Irodalomjegyzek 38 II.

Fogalomertelmezes 39 Az oktatdsszociologus szdmos esetben azert gondol vegig egy nevelestorteneti problemdt, mert kortol kortdrs oktatdsuggyel foglalkozo 100 Montessori szd- mdra tanulmdnyt kernek tole. Ebben az esetben nem kell olyan dtfogo, nagy narrativdt adnia, mint egy klasszikus nevelestorteneti eloaddsban, azaz olyan korszak kerdeseibe merulhet bele, amelyrol mar sajdt-tehdt nem mdsodlagos szakirodalmon alapulo - tuddsa van.

De ezeknel a tanulmdnyokndl sines mod klasszikus, tobb eves torteneti, szociologiai adatgyujtesre. Elso peldank a mai oktatasijgyi gondolkozas egyik legfontosabb fogalmanak, az alternativitasnak a tortenetszociologusi ertelmezeset mutatja be - talan kortol, mint ahogy a nevelestortenet hagyomdnyosan teszi Az alternativitds a didk- es tandrtdrsasdg vonatkozdsdban 40 Alternativitds az iskolatipusok vonatkozdsdban 41 A tulajdonosi ertelemben vett alternativitds elso fdzisa: az dllami iskolaszervezes 42 A magdnoktatds es az egyhdzi oktatds fogalmi azonossdgdrol es kulonbsegerol 44 A magdntanitds mint alternativa 45 A magdntanulds mint alternativa 47 Az iskoldn kivuli oktatds, mint alternativitds 50 A magdniskoldk es a tanugyigazgatds 51 A pedagogiailag alternativ iskolak es a tanugyigazgatds 55 A magdntanulok es a tanugyigazgatds 59 Irodalomjegyzek 60 Jelentestulajdonitas 61 Mas esetekben - s erre pelda a taneszkoztorteneti tanulmdny - az elemzo feladata, kortol szdmos mozzanatdban jol ismert, s nevelestorteneti munkdk dltal kaleidoszkopszeruen bemutatott jelensegeknek igazi tdrsadalmi jelentest adjon - s ezzel mintegy kijelolni a feladatokat egy alaposabb tortenetszocio- logiai-nevelestorteneti kutatds szdmdra.

A taneszkoz a szocializdciotortenetben 61 A taneszkoz mint tartalomhordozo 65 A taneszkoz mint nyelvi jelenseg 68 A taneszkozellatottsag, mint egyenlotlensegi mutato 69 A taneszkoz mint rendkonstitualo 70 A taneszkozijgy, mint kozbeszerzesi Montessori 71 A taneszkozok fo tipusainak oktataspolitikai funkcioi 75 Irodalomjegyzek konyv: 100 Multba helyezes 78 A harmadik fajta helyzetben, egy napjainkban gyakran hasznalt fogalom - erre pelda a munkaeropiac - teljes nevelestorteneti hianydval kell szembenez- nijnk: az oktatasszociologiai megkozelites megis megleli, es nevelestorteneti folyamatokkal azonositja, latszolag tortenetietlenul a multba helyezi azt.

Az elemi oktatas es a munkaeropiac 78 A kozepfoku oktatas es a munkaeropiac 81 A kozepiskola, mint egyetem fele vezeto ut Nepszdmldlds 98 A szociologiai modszernek fontos funkcioja - melyet eddig bemutattunk, hogy elgondolkodtato modon tudjon ujrairni, ujrainterpretalni masok altal feltart te- nyeket, s a szoveges forrasokat is mashogy es mdskeppen ertelmezze, mint akar a tortenettudomany, akar az iskolatortenet.

De az oktatasszociologiai elemezes igazi sajatja, igazi specialitasa, hogy szamszeru adatok elemzese- vel 6l lehatarolhato idoszakra, pontosan korijlhatarolt foldrajzi terre ervenyes u megallapitasokat tesz. Ehhez alapvetoen haromfele forras all rendelkezesre. A dualizmuskori nemzetisegi oktatas elemzesenek esete a korban osszegyujtott statisztikai forrasok felhasznalasdt es interpretalasat mutatja be.

A kategoriak 99 Alfabetizmus Kozepiskolazottsag 1 03 Asszimildcio Szervezet 1 06 Irodalomjegyzek Anyakonyv 1 1 3 A ket vildghdboru kozotti torteneszdiplomdsok tortenetszociologiai vizsgdla- ta pelddzza, hogy az oktatds-tortenet-szociologiai vizsgdlat egyik legfonto- sabb forrdsdt az egyetemi es iskolai anyakonyvek jelentik, s kulonosen az a lehetoseg, hogy - ellentetben a szemelyi azonositotol honapos kortdrs szociologiai vizsgdloddsokkal - ezek osszekapcsolhatok mds adatbdzisokkal, mds elitjelzesekkel, bibliogrdfidkkal, ezen a modon egeszen uj dllitdsokat teve egy-egy iskola vagy egyetem vegzettjeirol, s tovdbbi sorsukrol.

Mi az MTT? Kozvelemenykutatds 1 29 Az oktatds-tortenet-szociologus kulonosen gazdag eszkoztdrral rendelkezik az utolso ev oktatdstortenetenek elemzesekor. A kutatds pillanatdban meg elo nemzedekek tagjaibol kepzett reprezentativ minta tagjai lekerdezhetok ugy iskoldzdsi eletutjukrol, mint gyermekkori, fiatalkori megfigyeleseikrol az iskola, az egyetem vildgdt illetoen - de arra is megkerhetjuk oket, hogy a ne- velestorteneti megismeres elott legzdrtabb szfera a csalddi neveles kerdeseirol szoljanak.

A pelddnkban bemutatott kutatds sordn a megkerdezettek az otve- nes evek budapesti vildgnezeti nevelesenek helyzetet ideztek fel. Ez a kapcsolat, opponensi velemenyek, lektori biralatok, kolcsonos hivat- kozasok igazolhatjak, azota is toretlen. Nagy Peter Tibor kutatasai, publikacioi uj fejezetet nyitottak a hazai neveles- tortenet-irasban.

Lasd: a Gondolat kiadonal ben megjelent fejleszto korabban az Iskolakultiira reven ismertte valt - nagydoktori er- tekezeset, amely ,A novekvo dllam drnyekdban" cimet viseli. Nagy Peter Tibor munkassaganak jellemzo vonasa, hogy az oktataspolitika-tor- teneti kutatasok ma mar hagyomanyosnak tekintheto forrasbazisa es modszertani eszkoztara is kiboviilt nala, a tortenetileg feldolgozhato forrasok es ertelmezesiik mind 100 Montessori fejleszto korere terjedt ki; uj szempontokkal, uj megkozelitesmodokkal, uj metodikakkal gazdagodott.

A torteneti szociologia szempontrendszerenek es meto- dologiajanak alkalmazasa - Karddy Viktor szellemi hatasa nyoman - uj elemekkel gazdagitotta, kiteljesitette, komplexebbe tette Nagy Peter Tibor tortenelemszemle- letet, vilaglatasat. A jelen kotet nyolc tanulmanya ennek a gyakorlat honapos latasmodnak, a nevelestortenet tradicionalis szemleletet a tarsadalomtortenet, az oktataspolitika-tortenet es a torte- neti szociologia eszkozeivel bovito, gazdagito, komplexebb problemakezelesenek a targyiasult bizonyiteka.

A korabban mar publikalt tanulmanyok egyseges szempon- tu atdolgozasa es osszerendezese a metodika ujszeriisegen tulmutatoan uj, olykor meghokkento, tovabbgondolasra es vitara osztonzo osszefuggeseket, hipoteziseket es tanulsagos kovetkezteteseket eredmenyezett. Koziiliik emlitek - a figyelemfelkeltes szandekaval - nehanyat. Az elso fejezet Nevelestortenet-ora irasai uj szerepertelmezesben mutatjak be az oktatasiigy hagyomanyos agenseit, az egyhazat es az allamot.

A masodik fejezet - Problematortenet - tanulmanyai az oktataspolitika-tortene- ti es a tortenetszociologiai megkozelitessel eredeti modon interpretalnak bizonyos nevelestorteneti jelensegeket. Ilyen az alternativitas kozkeletiien sziik jelentestar- tomanyat kitagito felfogasa, az alternativitas oktatastorteneti valtozatainak szeles korii bemutatasa es tovabbi kutatasokra osztonzo ertelmezese.

Erdemes tehat a Tisztelt Olvasonak alaposabban is betekinteni a kisse talanyos fejezet- es tanulmanycimek moge. Az olykor talan mozaikszeriien bemutatott ese- menyek es a tovabbgondolasra osztonzo ertelmezesek uj megkozelitesekben tarjak elenk a nevelestortenet megannyi, mindeddig feltaratlan vagy kevesse ismert Qssze- fiiggeset, es uj perspektivakat kinalnak a tovabbi kutatasok szamara is.

Budapest, Kelemen Elemer I. EGY ISMERT SZEREPLO A tortenettudos, illetve a foiskolakon, egyetemeken oktato tortenesz altalaban csak egy-egy korszakkal foglalkozik, igen keves olyan tortenesz van, akinek egy- szerre kellene kialakitani dllaspontjat a kozepkortortenet es a legujabbkor-torte- net kerdeseivel kapcsolatban - a nevelestortenesz viszont fejleszto gyakorlat tudoskent ugyanugy legfeljebb egy-egy korszakhoz kotott Montessori dolgozokent kenytelen olyan evszazadokrol is beszelni, melyben gyakorlat honapos jdrtas.

A muvelodes- torteneti, pedagogiai, eszmetorteneti, iskolatorteneti paradigmdkban mozgo nevelestorteneszekhez hasonloan a szociologiai szemleletu nevelestortenesznek is ki kellett alakitania a maga modszeret: ennek lenyege a nagy torteneti folya- matok mdsodlagos szakirodalmon alapulo megismerese, es olyan narrativdk kialakitdsa, melyek az intezmenyes oktatds tdrsadalmi szereploirol - ez esetben az egyhdzakrol - elmeletileg is ertelmezheto kepet adnak.

Bevezeto megjegyzesek Amikor az Uj Pedagogiai Szemle' felkereset megkaptam, hogy szoljak hozza az egyhaz - iskola honapos kortol modernizacio kerdesehez, ugy probaltam munkahoz konyv:, ahogy altalaban: ujraolvastam az egyhaz es allam A tanulmany - gondoltam - valaszt fog adni arra, hogyan honapos kortol harmas sze- repilkben - azaz mint az oktataspolitika egeszet befolyasolo szereplok, mint nem altaluk fenntartott intezmenyek, hit es erkolcstan oktatasat szervezok es vegill - de nem utolsosorban - mint iskolafenntartok.

Nagy Ez lett volna az egyszeriibb megoldas, valami olyasmit irtam volna, amihez - remelem - ertek. Ehelyett vegiil az alabbi - talan izgalmasabb, de mindenkeppen felilletesebb - gondolatkiserlet szilletett. Nem vagyok kozep- es kora-ujkor tortenesz - kerem tehat az olvasot konyv: kozott gyanakvassal fogadja az alabbiakat. In Uj Pedagogiai Szemle, Az oktatas es a modernizacio viszonyanak kerdese - minimum - ketfelekeppen ertelmezheto: milyen szerepet toltott be honapos kortol oktatas a modernizdcio egeszeben, illet- ve: hogyan ertelmezheto magdnak az oktatdsnak a modernizdcioja.

Tovabbi mutatok: urbanizacio, tomegkommunikacio, valasztojog Lerner A masodikat, az oktatas modernizaciojat - egesz iskolatipusok, tantervek, oktatasi torvenyek elemzesevel - nevelestortenet-irasunk igen alaposan elemezte. KelemenKonyv: 100 MontessoriFelkaiSzabolcs Az konyv: es a modernizacio temakore latszolag egyszeriibb: a modernizacios teoriak zome az egyhazat a modernizacioval szembenallo jelensegkent ertelmezi: hiszen, mar Max Weber Entzeuberungrol mondjuk: varazstalanitasrol beszel, F.

Kaufmann definiciojaban a szekularizacio elofeltetele a modernizacionak, Dah- rendorf pedig a modernizacio lenyeget az opciok egyeni valasztasi lehetosegek novekedeseben es a ligaturak kotelekek csokkeneseben definialja. TomkaPapp Bruce Elso fejleszto gyakorlat tehat az egyhazak tarsadalmi szerepenek egymassal szem- benallo fogalmak, hiszen eppen azzal definialjuk a modernizaciot, hogy ez egyen illetve egyenekbol alio tarsadalom - tudataban, mindennapi gyakorlataban, mun- kakorulmenyeiben, csaladi viszonyaiban, 100 viszonyaiban - megszabadul mind- azoktol a kotelekektol, melyeket az egyhazak kepviseltek a tortenelem soran.

Az egyhdz egyes csoportjainak modernizacios funkcidja a kozepkorban A fenti megkozelitessel konyv: 100 ervek koziil kiemelten fontosak azok, melyek az egyhazak modernizacios szerepet eppen azokban az egyhdzon beliili ten- denciakban pillantjak meg, melyek eszmeileg es gyakorlatilag az egyhaz es allam szetvalasztasa, illetve a szekularizacio iranyaba hatottak.

Megitelesiink szerint ilyen tendenciak az egyhazban - nagypolitikai ertelemben - ota erhetok 100 Montessori. Az allam es az egyhaz kettossege ugyan mar a XL szazad elejetol a teologiai, filozofiai, politikai gondolkodas egyik alapkerdese, e honapos kortol hattereben azonban ege- szen ig II.

Mindket hatalom ketsegbe vonta a tole fuggetlen elemek pi. Seidler A Meszaros: Erre az uj oktataspolitikai kihlvasra adott valasz az elso olyan modernizacios tett, mely egy jol meghatarozhato egyhazi csoporthoz szerzetesrendhez ill. A didaktikus, celzott tanulasra alkalmas arisztoteleszi logika ekkoriban erosodik fel a korabban uralkodo platonizmussal szemben: s nem veletlen, hogy elsokent nem az egyhazi hierarchia altal ellenorzott fejleszto gyakorlat valik az hivatalossa, gyakorlat az ben letrejott elso vilagi egyetemen, Napolyban, mely hivatalnok es birokepzo, erosen racionalis es allami szabalyozasii intezmeny Tanarainak nagy resze nem vilagi pap, hanem konyv: szerzetes.

KornisBowen A vilagi papsaggal - es a joreszt altaluk ellenorzott egyetemekkel szemben - a kor legmodernebb szerzetesrendje a dominikanus arisztotelianus logikaval szall a harcba s az s evektol az s evek vegeig tarto kilzdelemben veszi at a ha- talmat a parizsi egyetemen.

A gorog boles kozismerten azt kortol tobbfele politikai rend lehet moralisan helyes, a jo "honapos" a maga rendjet szolgalja - Tamas irta le elo- szor, hogy az allam celjait a vallastol fuggetlenill is lehet vizsgalni, s hogy a nem kereszteny allamokat is el kell ismerni. SouthernLe Goff Ketsegtelen, hogy Aquinoi Tamas politikai filozofiaja meg magan viseli a korab- bi vitat amelyben 6 a csaszar ellen a papai hatalom oldalan all.

A modernizacio, a szekularizacio fele mutat viszont, hogy a kozepkori tetelt, hogy az allami es jog- intezmenyek a bun es emberi gyarlosag eredmenyekeppen jottek letre - elutasitotta. Az ember politikus es tdrsadalmi allot, az allam mukodese termeszetes, a vallastol elkulonitheto, celja a kozjo.

A hagyomdnyos gondolko- zdsu, vilagi befolydsukhoz ragaszkodo puspokok es a tomista dominikdnusok sok evtizedes harca az egyetemek ellenorzeseert ezert tekintheto a modernizacio egyik legkordbbi iitkozetenek Magyarorszagon akkoriban persze meg nincsen egyetem.

De a magyar papok legjobbjai - az egyhazi es allami kormanyzat funkcionariusai - mar kulfoldi egye- temekrol hozzak magukkal a kor alapkonfliktusanak tudatat. Az allam es egyhaz Montessori - mely II. Andras tobbszori kiatkozasaban is megjelent - peldatlan gyorsasaggal teremti meg az uj egyhazi elit magyarorszagi import anak igenyet - mar a rendalapito halalanak eveben -benparatlanul kicsiny tortenelmi fazis- kesessel - jelenik meg az elso magyar dominikanus kolostor, hogy azutan a kovet- kezo evtizedekben azaz mar Tamas miikodese alatt hatalmas karriert fusson be - a magyarorszagi egyhaziaknal sokkal iskolazottabb tagokat felvonultato - rend.

A magyarorszagi egyhazi vezetes zsinati hatarozattal kiserelte meg utjat allni, hogy a rendtagok - a vezetok engedelye nelkill - killfbldi egyetemeken tajekozodjanak a kor szellemi-politikai kilzdelmeirol. MeszarosSzanto Az oktataspolitikai ertelemben vett modernizacio masik fontos kozpontja Ox- ford, ahol a dominikanusok nagy ellenfelei a racionalizmust es arisztotelianizmust elutasito ferencesek ellenorzik az egyetemi poziciokat.

Seidler A kovetkezo evszazad nagy teologiai vitajanak sorsa - a realizmus es nomina- lizmus vitajarol van szo -rendkivilli eroveljelzi: az egyes teologuscsoportok vitaja - ha kozben hozzaernek a politikai feltetelek - tarsadalompolitikai es oktataspolitikai iiggye valhat.

A ket szembenallo teologuscsoport ugyan mar all. Az oktataspolitikai kovetkezmeny pedig, hogy a papa altal kiatkozott, de Bajor Lajos altal megvedett - s itt ohatatlanul Luther kesobbi tortenete otlik eszilnkbe - egykori szerzetes tanitvanyai az as evekre lenyegeben elfoglaltak az egyetemeket - koztiik Parizst.

Konyv: 100 Montessori egyetemi tananyag lett tehat a vilagi es vallasi iigyek fejleszto tana. Harom okunk volt ra, hogy elidozzilnk ezeknel a kozepkori problemaknal. Egyreszt be szerettiik volna mutatni, hogy a klasszikusan nyilvantartott moder- nizacios aramlatokat - azaz a reneszanszot es a reformaciot - megelozoen is az europai tortenelem egyik alapkerdese volt az egyhazi es allami hatalom, vallasi es vilagi iigyek elvalasa.

Harmadreszt - es ez egy oktataspolitikai cikkben talan kiilonosen indokolt - sze- rettiik volna megragadni a modernizacio elso oktataspolitikai ertelemben relevans pillanatat: ketsegteleniil a 13 szazadban tortenik eloszor, hogy a konfiiktusoknak nemcsak legfontosabb helyszine az egyetem, hanem az iitkozetek egyik legfonto- sabb celja is az egyetemi poziciok birtoklasanak megszerzese. A kozepkor fejleszto kezdve az egyhaz - allam osszefonodas tovabbi felszamo- lasanak vezerlopozicioja fokozatosan kisiklik az egyhazi ertelmiseg kezebol, igy a reneszdnsz idejen az egyhaz - gyakorlatilag a maga egeszeben - a modernizd- cid ellenzekebe keriil.

A politikai filozofiakat mar vilagi ertelmisegiek - mint Dan- te - vagy politikusok, - mint Machiavelli - fogalmazzak meg. Hasonlokeppen a tudomanyos es miiveszeti megujulas is kikerill a kolostorokbol: kialakul a vilagi termeszettudomanyossag, a keresztenysegtol fiiggetlen miiveszet. Az egyetemek presztizsharcaban pedig az eszak italiai, a modern es tradicionalis egyhazaiktol egy- arant fiiggetlen intezmenyek tornek az elre. Az egyhdzak sokoldalu modernizdcios funkcioja a reformdcio idejen Aprotestantizmust - annak ellenere, hogy sok helyen valt allamegyhazza - a szeku- larizacios folyamat egyik donto elemenek tekintik - neha meg maguk a protestans teologusok, pi.

Gogarten is - ebben az ertelemben mindenkeppen modernizacios faktor. A protestans felekezetek nehany objektiv szekularizalo sajatossaga a papi rend elkulonultsegenek megsziintetese, a Tanitoi Szent Hivatal letenek es leheto- segenek elutasitasa, a predesztinacio tanabol kovetkezo viselkedesi formak stb. Valyi A protestantizmus azonban nemcsak teologiai illetve tudati ertelemben es im- mar nemcsak a fejleszto gyakorlat keresztiil modernizdl.

Barmelyik elmeletet nezziik a protestantizmus es a polgarosodas kapcsolatarol: ezek pusztan abban kiilonboznek egymastol, hogy mast konyv: 100 Montessori oknak es mast okozatnak: abban tokeletes honapos kortol ertes mutatkozik, hogy a ketto kozott osszefiigges van, hogy a protestantizmus Eu- ropaban - legalabbis a szazadban - abban az ertelemben is a modernizacio aktora, hogy a modernizacio elen jaro polgarsagnak a vallasa.

A protestans iskolarendszerben - szerte Europaban - korabban elkepzelhetetlen aranyban tanulnak olvasni.