Konyv: Nem mozdul


Konyv: Nem mozdul

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 682072411
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,97

MAGYARÁZAT:Konyv: Nem mozdul

Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük.

A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. A Szaturnusz jegyében A művész személyisége konyv: ókortól a francia forradalomig. Rudolf Wittkower. Margot Wittkower. Gonda Zsuzsa.

Pap Mária. Tartalom Előszó 11 Bevezetés: A mesterembertől a művészig 19 A művész az ókori világban 20 A középkori visszaesés. Harc a művészi szabadságért 27 Az új művészeszmény 36 A művészek és megrendelők megváltozott viszonya 39 Jövedelemforrások és szakmai gyakorlat 39 A műalkotások felbecslésének régi konyv: új módszerei 45 A vallási meggyőződés és a művészetpártolás viszontagságai 49 A kereskedőréteg műpártolása és a művész emancipációja 57 Fordulat a művész és pártfogója viszonylatában 61 II.

Gyula és Michelangelo 66 A művészek pontatlansága mozdul A művészek viszonya munkájukhoz 71 Nem mozdul a reneszánsz kezdetén 71 Vándorló mesteremberek és kézművesek 73 Róma hívása 76 A munka megszállottjai 85 Az alkotó semmittevés 93 Alkotás a magányban 98 Különcség és finom modor Firenzei különcök a XVI.

Megvásárolható példányok. Osiris Kiadó. Osiris könyvtár konyv: Művészettörténet. Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz. Susan Sontag esszégyűjteménye a válság és újrakezdés képével kezdődik. Immár több mint egy konyv: Nem éli remeteéletét, úgy, hogy sokszor naphosszat el sem mozdul írógépe mellől.

Kézenfekvőnek látszik a feltételezés, hogy kötete ennek a válságnak és újrakezdésnek a hozadéka. Mégsem így van. Hogy mit ír ilyen lázasan, homályban marad, egy biztos csupán: konyv: azt a könyvet, amit éppen olvasunk. A kárhogy is, különös kezdet, hiszen ha felcsigázta érdeklődésünket, most már szeretnénk tudni, vajon miért foglalkoztatja az újrakezdés gondolata az előző évtized New York-i szellemi életének üdvöskéjét, aki problémaérzékeny, elegáns és vibrálóan gondolatgazdag esszéivel tűnt fel, majd egy-kettőre sztárrá, valóságos idollá vált?

De az első mondatok felütését nem követi személyes vallomás. A párizsi lakásban folyó munka csak háttérként szolgál: itt jut el hozzá a nálunk ismeretlen Paul Goodman halálának híre, s a kötet első írása Sontag emlékezése arra a szerzőre, aki - mint mondja - egyedüli amerikaiként kapott helyet személyes panteonjában, vagyis azon élő és halott írók között, akiknek munkái mércét jelentettek számára. Ezzel pedig az a feltételezésünk is megdőlni látszik, hogy a párizsi szoba a múlttól való elszakadás és útkeresés helye volna, hiszen Sontagot szellemi tájékozódása kezdettől Európa felé fordítja, mint ahogy korai esszéinek témái és hősei is szinte kivétel nélkül innen kerültek ki.

Az első esszé tehát arról tanúskodik, hogy Amerikától való távolsága nem annyira mozdul vagy mérföldekben mérhető, hanem a kultúra világának finomabb, bensővé tett osztásain. Bár nem azt kapjuk, amit vártunk, hanem valami mást, a maga módján ez is vallomás.

És hasonló áttételes vallomásra bukkanhatunk a kötet utolsó írásában is. Ez annak a beszédnek a felidézésével kezdődik, amellyel Elias Canetti tisztelgett Hermann Broch előtt. Amikor Canetti felfedezi Brochban a nagy író ismérveit, Sontag szerint saját irodalmi működése elé állít mércét.

A kötet olvasójának viszont konyv: a Goodmant magasztaló Sontag gesztusát idézi. Ily módon az első írás bújtatott vallomása az esszékötet dramaturgiája szerint ér körbe. Ez a megállapítás úgy hangzik, mint a tudatos kötetszerkesztés dicsérete. Annál figyelemre méltóbb, hogy ez a szerkesztés nem is tudatos, abban az értelemben legalább is, hogy az írások sorrendje nem utólagos konyv: eredménye.

A könyv esszéi ugyanis szigorú időrendben követik egymást. Ez pedig megint csak a kötet önéletrajzi jellegét nyomatékosítja, azt, hogy az írások szerves fejlődés eredményeként jönnek létre, s ha nem is az élet fonalára fűződnek fel, annak mintáját követik. Mozdul Szaturnusz jegyében különös, rejtett dramaturgiáját az adja, hogy Sontag saját élethelyzeteit hőseinek portréjába vetíti.

Ugyanakkor ez a stratégia korántsem különös, és nem is rejtett, hanem magának "Nem mozdul" esszé műfajának létmódja. Ezért választhatja egyik hőséül Walter Benjamint, és mondhatja róla a kötet talán legszebb írásában, hogy minden fontos témájában saját gondolkodói temperamentuma talált testre szabott tárgyat. És amikor ezt mondja, ismét önmagát is jellemzi.

Ugyanitt mozdul, hogy az életrajz nem lehet segítségünkre a művek értelmezésében, a művek segítségével viszont értelmezhetjük az életet Ez a törekvés pedig mégiscsak változást Nem Sontag esszéírói pályáján. A hatvanas évek felfedező erejű írásaiban kortárs műveket, életműveket értelmezett, vagy új művészeti jelenségekre camp, happening, sci-fi film irányította rá a figyelmet.

A Szaturnusz jegyében esszéiben viszont jórészt halott szerzőkről rajzol portrékat az említetteken kívül Artaud-ról és Barthes-ról nagy beleérzéssel. Míg korábbi esszéit polemizáló hang és határozott állásfoglalás jellemezte, az újabbakat egyfajta áttételes személyesség, ami - az eddig mondottak ellenére - mégsem igazán szembetűnő.

Sontag tárgy mögé húzódása nem átütően szenvedélyes, inkább szemérmes marad. Kivétel az értelmetlen szépelgéssel "Fülbemászó fasizmus"-nak fordított Fascinating Fascismmely a kötet másik - Syberberg Hitler ről szóló - filmes tárgyú írásával együtt a korai, polemikusabb esszékkel tart rokonságot. De akár polemizál, konyv: lágyabb húrokat penget, A Szaturnusz jegyében mindegyik darabja arról győz meg, hogy Sontag elsőrangú szerző, akinek esszéit élmény olvasni.

Csak sajnálkozhatunk azon, hogy mostanság inkább regényírói babérokra tör, úgyhogy máig Nem mozdul a több mint húszéves könyv az utolsó esszégyűjteménye. Az olvasó öröme mégsem lehet maradéktalan, mivel a magyar Nem messze elmarad a korábbi Sontag-átültetések színvonalától.

A fordító Lázár Júlia és a kontrollfordító Imreh András is jegyzett költő és rutinos műfordító, ez a munkájuk azonban nem konyv: különösebb igényességről vagy nyelvi kifinomultságról. És híján van a lelkiismeretességnek is. Ez például azon mérhető, hogy utánanéznek-e annak, vajon az idézett szövegeknek van-e korábbi fordítása.

Ez igencsak hálátlan feladat, ha egy kétszáz oldalas Benjamin-tanulmányban kell vadászni egyetlen mondatra. Figyelembe véve a fordítás botrányosan alacsony díjazását, ennek Nem mozdul talán nem is róhatjuk fel költőinknek, ám e kikeresést akkor is elmulasztották, amikor dolguk jóval könnyebb lett volna, amikor csak egy ajánlást kellett volna átvenniük félre is fordítottákvagy egy esszé első mondatait.

Követelmény, hogy a fordító, ha bizonytalan, utánanézzen bizonyos dolgoknak Nos, úgy látszik, költőink biztosak voltak benne, hogy II. Lajos bajor királyt, Konyv: Nem patrónusát magyarul II. Ludwigként emlegetjük ez legalább konyv: Nem mozdul tucatszor szerepel, igaz, becsúszik egy Lajos isvagy hogy Sartre terminusának, melyet angolul "bad faith"-nek mondanak, magyar megfelelője a "gátló hit" valójában: rosszhiszeműség.

Magabiztosan írnak le olyan szörnyszülött kifejezéseket is, mint például "az akarat hipergyőzelme" - ki tudja, mire gondolhattak, talán még az előző írásban szereplő Leni Riefenstahl-film, Az akarat diadala járt a fejükben, amikor a "hipertrophy" túltengés, hipertrófia konyv: Nem a trófeára asszociáltak, Nem mozdul innen már csak egy lépés a hipergyőzelem. Akkor sem fognak gyanút, amikor azt olvassák Nem mozdul Sontag szövegéből, hogy Barthes a Divat rendszeré t azért írta, "hogy kifizethesse egyetemi tandíját".

Nem teszik fel maguknak a kérdést, hogy egy világhírű tudósnak, túl az ötvenen és jó néhány könyvön, vajon miért kell még mindig tandíjat fizetnie. A rejtély megoldása: a "to pay his academic dues" jelentése: mozdul eleget tegyen egyetemi kötelezettségének. Persze nem is annyira a tárgyi tévedések vagy a szép számmal előforduló félrefordítások miatt rossz ez a fordítás.

A Szaturnusz jegyében olvasásának élményét a mondatok nagy részének csiszolatlansága, hajmeresztő ficamai, fordításmagyar törmeléknyelve csapja agyon. A Covid—betegség után sokak még hónapokig szenvednek a tünetektől. Az országban ez egy egyedülálló új ellátási forma. A kamara azt hangsúlyozza, hogy nem az oltás az igazi kockázat, hanem az, ha a jelenlegi helyzet túl sokáig fennmarad.

A bazilika plébánosa, Snell György pénteken hunyt el a betegség miatt. A káplánok is megfertőződtek. Beck András Cartaphilus, ; oldal, Ft. Előző cikk a rovatban Kiállítás: A tetves életbe Kényszermosdatások magyar cigánytelepeken Neked ajánljuk.

Ki volt Herczeg Ferenc, akinek az életműve hamarosan kötelező érettségi tétel lesz? Elképesztő fordulatot vett a Magyar Erőemelő Szövetség online elnökválasztása. A Stellantis csoport hibrid autóiba kerülő 1,6 literes benzinmotorokat gyártják tól. Konyv: A Szaturnusz jegyeben.

Az autofikció a posztmodern kulturális logikához illeszkedik: a modernitással szembeni szkepszis, közvetlen beszédmód, identitáspolitikai állásfoglalás jellemzi. A modern műalkotás titokzatos fétistárgy: megalkotottsága mikéntjét elrejti, szerzőjét zárójelezi. Fétisjellegének funkciója, hogy az ismerős nyelvi, társadalmi, történeti valóságot defamiliarizálja idegenné tegyea befogadót pedig értelmezésre szólítsa fel.

Az autofikció a művészet re familiarizálásátaz azonnali ráismerést célozza; a hétköznapit ábrázolva önmagát értelmezi. Szerkezete mellérendelő: az egyes művek tetszőleges ideig folytathatók; törlik az élet és a művészet közti határvonalat. Ezek a defetisizált művek nem műtárgyak, hanem szemléletes életpéldák.

Knausgård anyagát a hetvenes években a délnorvég tengerparton töltött gyerekkorából, huszonéves sodródásából — diploma nélküli tanító egy halászfaluban; házasodik, elválik; írói kibontakozása nehézkes; a belseni egyetemen Jon Fossénál tanul; megismerkedik második feleségével —, visszafogottan sikeres, egykötetes szerzőként megélt válságából meríti.

Az eseménysort a 3. Az első kötet afféle operai nyitány; Knausgård életének fontos figurái mind felvonulnak anélkül, hogy mozdul vezérnarratíva egybefogná őket: a Halál nem Bildungsroman, nem beavatási történet, nem coming-of-age sztori. Két részre oszlik: a nyitó kétszáz oldal három évtizedet fog át, a második kétszáz pár napot. Előbbi az apával töltött gyerekkort beszéli el kistörténetek, konyv: Nem a halált övező jelenkori rítusokról, a halál megélhetőségéről szóló esszék egymásba ékelt sorozatában.

Az elbeszélő szabadon csatangol életanyagában; a laza szerkezetben bármiféle esemény — banális kamaszkori berúgás, szexuális tapogatózás, egy plázában való zenekari fellépés kudarca — anélkül idézhető fel, hogy a felidézés miértjét indokolni kellene. A Halál második fele az apa kilencvenes évekbeli, méltatlan haláláról szól. Pár év alatt halálra issza magát az anyja házában. Karl Ove és bátyja, Yngve visszautaznak gyerekkoruk színhelyére; megtekintik apjuk holttestét; szembesülnek az apjuk és nagyanyjuk lakhelyén uralkodó pokoli mocsokkal — mindent beterítő szemét, foltokban húgy és ürülék, mindent por, penész, doh, sár lep be —; majd afféle gyászmunkaként, mintegy százoldalas!

Súrolni, sikálni, dörzsölni és feltörölni… Arra gondolni, hogy mindaz, amit tönkretettek, lassan újból helyreáll. És arra, hogy én soha, semmilyen körülmények között nem végzem úgy, ahogy az apám. A tettre kész tanárként induló, családon belüli autoritásvesztésével mind egzaltáltabbá, magányosabbá és alkoholistábbá váló figura szimptomatikus karakter; története megelőlegezi a férfiautoritás erodálódásának történeti, a Harcom ban esztétikai kérdéssé váló problémáját.

Knausgård fiatalkorát a férfivá válás kudarcai övezik. Hol nőies kinézete, hol szexuális felsülései mozdul szorong; hol a könnyű elérzékenyülés, hol a művészet iránti érdeklődés miatt szégyenkezik. Fiatalon többnyire alkohollal kompenzál. Felnőttként gondjai módosulnak, a férfiasság mint alapprobléma mégis változatlan.

A második, a Harcom ra való vállalkozás életszituációjával foglalkozó, Szerelem c. Knausgård az életét átható két szégyentípust összevonja, együtt kezeli az egzisztenciális Nem mozdul művészi kudarcot. A Harcom arról szól, hogy egy fehér, középosztálybeli, heteroszexuális férfi minden figyelmét egy olyan élet részletezésére áldozza, amellyel az a legnagyobb probléma, hogy senkit sem érdekel. Ez a meglehetősen konyv: kiindulópont roppant problematikus szöveget eredményezne, ha Knausgård nem értené helyzete visszásságát, s nem arra törekedne, hogy — a férfiszerepnek való meg nem felelésből fakadó — gyerek- kamasz- és felnőttkori szégyenének anatómiáját feltárja.

A Harcom olyan újfajta férfiasság etikája, amely lehetővé mozdul az átalakulással járó keserűség konyv: Nem szégyen, valamint "Nem" újszerű — autoritásától fosztott, játékosabb, érzelmesebb — férfiszerep irodalmi végiggondolását. A Harcom jelentőségét elsősorban ez adja; az európai irodalomban az elsők között számol el ezzel a nyugati világ egészére jellemző, komoly politikai torzjelenségeket okozó kulturális és szociológiai átalakulással.

A férfiként létezés szégyene — létezik ennél jobb indok az írásra? A múltat hajszoltan felidéző írásmód belemossa a felnőtt én körvonalait a lerakódva megőrzött egykori világokba; bejárva egykori élethelyzeteit, infantilizmussal, kamaszos elragadtatottsággal, gyermeki felfedező kedvvel telíti az aktuális férfiszerepet, olyasmit is felszínre hozva önmagából, amelynek hozzáférhetőségéről sejtelme sem volt. Ezt a szöveg stilárisan is leköveti.

És ez a már-már infantilis felelőtlenség — a férfiszerep felforgatásaként — működik. De többről van szó. Az önfelszámolás egyszerre jelenti a projekt előtti én felszámolását, a Harcom berekesztését, valamint a leszámolást a magas modernitás műalkotásának létrehozására, a konyv: irányuló privát vággyal.

Az örökös vágyakozás, amely egyes napokon szinte kontrollálhatatlanná duzzadt, ebből fakadt. Az, hogy írtam, részben ennek enyhítésére szolgált, az íráson keresztül akartam kinyitni a magam számára a világot, ugyanakkor ez vezetett ahhoz is, hogy kudarcot vallottam… [Korábban] azzal próbálkoztam, amivel talán az összes író próbálkozik, fikcióval küzdöttem a fikció ellen.

Ám a szöveget nemcsak a küzdés, a szégyen és a szorongás, de az emlékekkel Nem mozdul azonosulás mámora is áthatja. Felemelő olvasni. Tömegjelenetek alakultak ki a különböző kórházak előtt mozdul. A kormány ismét levizsgázott oltásszervezésből. Sipos Balázs A kortárs kulturális termelés legszínvonalasabb mozdul közül jó néhány ún.

Előző konyv: Nem a rovatban A látszatok birodalmaiban. Következő cikk a rovatban A Dada odacsap. Neked ajánljuk. Egy 80 éves kritikának köszönhetően Welles filmjét immár a Fekete párduc is megelőzi. Konyv: Nem tanúk korrupciós konyv:, százalékokról, a szinte minden beruházást jellemző vesztegetésről beszéltek. Az eredeti film rendezője egyelőre reményteljes a projekttel kapcsolatban.

Hivatalosan csak olyan kísérővel mehetnek, akinek van védettségi igazolványa.