Konyv: Nemet farsang


Konyv: Nemet farsang

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 361743597
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 7,37

MAGYARÁZAT:Konyv: Nemet farsang

Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy mit köszönhet a történelemtudomány a néprajzi kutatásoknak. De hol az az érintkezési pont, hol az a lehetőség, ahol a népi hagyományok kutatója segítségül hívhatja a historikust? A Nemet farsang azon túl, hogy a néprajz eredményeit felhasználja, biztos forrásismeretre, forrástanulmányokra támaszkodó alapot kell teremtenie népi hagyományaink gyökereinek feltárásához, miközben a maga sajátos célkitűzéseit követve a múlt konyv: is teljesebbé teszi. Az erdélyi magyarok farsangi szokásairól szólva tehát a historikus feladata az, hogy számba véve a régi magyarok erdélyi farsangolásairól szóló történelmi forrásokat, támpontokat kínáljon a néprajzi kutatások számára.

Anélkül, hogy igényt tartanánk forrásaink néprajzi, néphagyományi vonatkozásainak kiértékelésére, hangsúlyozni szeretnénk, hogy igencsak óvatosan kell eljárnunk, amikor eredetinek tekintett helyi népi szokások, rítusok, hagyományok gyökereit keressük. Hiszen -és ezzel már a történelem, a múlt sűrűjébe is érkeztünk - elég, ha a kereszténység által megszelídített ókori hagyományokra, a Nyugat és Dél felől, a keresztény Európából érkező középkori hatásokra gondolunk. Tisztában voltak ezzel eleink is, miként az Érdy-kódex Azért tudny való dolog hogy tulaydon reeghy pogansagbol gonoz zokasbol es erdeghy zoerzeesboel aloytatyk lenny.

Ám akkor honnan s mi okból vették át a keresztények? Idővel ez a szabadság nevekedett, úgy-hogy minden külső renden lévők azokon a napokon szabadoson vendégeskednének, tombolnának, és illetlenül cselekedni illetlennek nem tartanák. Úgy is viselték magokat sokszor, nem mint Keresztyének, hanem mint megtestesült Ördögök". Nemet farsang, a keresztény Európa-szerte ismert szokással, szokásokkal ismerkedett meg a magyarság azt követően, hogy megtelepedett a Kárpát-medencében és felvette a kereszténységet.

Dömötör Teklát idézzük: ,A magyarság is a keresztény vallással együtt vette át azokat az év forgásához fűződő ünnepi szokásokat is, melyek eredetükre nézve semmivel sem voltak kevésbé »pogányok«, mint saját ünnepi szokásai, de az akkori konyv: Nemet keresztény világ kultúrájának szerves, elengedhetetlen részét alkották" 1. Az erdélyi magyarok farsangjára vonatkozó források alapján a farsangi szokások történelmében két nagy korszakot különböztethetünk meg.

Az első a középkor korai szakaszában kezdődik, amikor a kereszténységgel együtt megjelent a farsangolás, az azzal kapcsolatos konyv: együtt megjelent a farsangolás, az azzal kapcsolatos szokások kialakultak, és miközben tartalmilag új és újabb elemekkel gazdagodtak, lényegében megőrizték a farsang jellegű játékok, mulatságok, mulatozások formáit. Ebben a korban nincs még nagy különbség a társadalom különböző rétegeinek a farsangi szokásaiban. A második korszak a Mai ismereteink szerint a farsangra, pontosabban a farsangzáró -idegen eredetű szokásként jelentkező -- húshagyókeddre vonatkozó első említés a Szent László király idejében tartott es szabolcsi zsinat határozataiban olvasható.

A farsangra, a farsangi mulatozásokra vonatkozó legrégibb adataink tehát a középkor századaiból származnak. Egy olyan korból, melyben az ember élete, az emberi tevékenység, a megélhetés, a gazdagság és a szegénység mind-mind a mezőgazdasági munkákkal, a földműveléssel, a terméshozammal kapcsolatos.

Természetes tehát, hogy az élet ritmusát, az emberek életmenetét a mezőgazdasági munkák ritmusa határozta meg. Miként egy Jól látszik ebből, miként a hazai csízióink is elmondják, hogy december és január az az időszak, amely a parasztember, a földből élő ember számára a legtöbb pihenést és ennek megfelelően a legtöbb szórakozást, ünneplési lehetőséget tartogatott.

Egy A középkor a mezőgazdaság, a földművelés világa. De a félelem kora is. Minek nyomában járt az emberi szervezet leromlása, ellenállóképességének csökkenése, s végül felütötték fejüket a különböző, halált hozó járványos betegségek. De a közbiztonság hiánya, a háborúskodások sem erősítették az emberek biztonságérzetét.

Azon emberek életérzéséről van szó, akiknek gondolkodására amúgy is rányomta bélyegét a félelem a holnaptól. Nos, a félelemnek, a létbizonytalanságnak ebben a légkörében ünnepek alkalmával elemi erővel tört fel az életöröm. Ekkor abba lehetett hagyni a munkát, az emberek ettek-ittak, mulatoztak, felélték tartalékaiknak a javát.

Szinte általános jelenségnek is tekinthető az, amit a Ilyen szempontból a hottentottákra emlékeztetnek. Egy hét alatt felélik, aminek hónapokig kellene tartania, csak azért, mert éppen alkalom adódik a mulatozásra 6. Ezt a hangulatot ábrázolják, tükrözik azok a magyar források, amelyek először szólnak elmarasztalóan a farsangi ünneplésről, mivel szerzőik a kor értelmiségiei, tehát klerikusok, akik a valláserkölcs letéteményesei voltak.

Ferenc-rendi szerzetes hatalmas beszédgyűjteményének, konyv: Nemet farsang Pomeriumnak téli beszédsorozata pars konyv:amelynek Az ötvened vasárnapon Quinquagesima vagy Esto mihiazaz a húsvét előtti hetedik vasárnapon mondott beszéd tehát a farsang teljében hangzott el, ami megmagyarázza, hogy a kora bűneit ostorozó szerzetes prédikátor lépten-nyomon figyelmezteti hallgatóit arra, hogy a farsangi mulatozások milyen förtelmes bűnt jelentenek, és üdvösségüket kockáztatják.

Így szól az idézett szentbeszéd: ,Az Úr Krisztus kínszenvedése előtt megjövendöl te tanítványainak, hogy Jeruzsálemben szenvedni fog, önként megy oda, s vállalja a szenvedést, hogy megmutassa, szeretetből akar értünk mindent elviselni.

De sajnos a világi emberek nem hálásak ezért a nagy jótéteményért, s főleg ebben a böjt előtti időben szoktak Krisztus ellen sok gyalázatos vétket elkövetni a torkoskodás, a paráznáikodás, a dorbé-zolás és sok farsangi konyv: Nemet farsang által [ Minden pajkos mozdulat ugyanis ugrás a szennycsatorna mélyére.

Ez Ágoston véleménye. Ar any szájú János pedig Máté evangéliumának tizennegyedik fejezetében konyv: Nemet fűzi hozzá: Ahol tánc, ott az ördög, s nem azért adta Isten a lábat, hogy táncoljunk. A Szent Atyák életében farsang Egyvalaki, aki ifjúságától a sivatagi remeteségben nevelkedett, egy alkalommal elöljárója parancsára bement a városba.

Akkor látta először életében, hogyan táncolnak és játszanak férfiak és nők. Temesvári Pelbárt dörgedelmei bizonyára nem csak a köznépnek szóltak. Néhány évtizeddel később Szerémi György cseri barát ő is krónikájában - miközben igyekszik "konyv: Nemet farsang" bennfentesként, minden titkok tudójaként feltüntetni, és el is ragadtatja magát nemegyszer az igazság rovására - II. Lajos király szájába adja a következő szavakat: ,Azonfelől engem bolonddá tettek minden évben húshagyókor, fejemre Lucifer-fejeket helyeztettek, ökörszarvakat tettek rá, lábamra ökörlábakat, s orrom mindig olyan volt, mint a gólyáé, s kígyófarkam volt, ami Isten ellen volt, és az összes szentek ellen.

Az eddig bemutatott források nem Erdélyben keletkeztek, íróik sem innen származtak el. De nincs okunk kétségbe vonni, hogy a középkorban még egységben fejlődő magyar társadalom szokásaiban is sok hasonlóságot mutatott Erdélytől a Dunántúlig, a Felvidéktől Szlavóniáig. Farsang rítusokat, farsangi szokásokat írnak le szerzőink, amelyek különben Európa-szerte ismertek voltak s melyek értelmezése már megtörtént.

A reformáció korának prédikátorai, énekköltői minden bizonnyal éppen a katolikus egyház tiltásai, valamint a böjt és a böjttel kapcsolatos szertartások elvetésével egy időben több megértést tanúsítottak - legalábbis eleinte a farsang és az ahhoz hasonlatos ünnepek, népszokások iránt. Bizonyítják Nemet farsang a Kolozsvárt ez idő tájt történtek és a farsangi szokásokra vonatkozó különböző állásfoglalások, Nemet határozatok, bírósági eljárások.

Akkor isznak az emberek, tobzódnak, lakoznak és külemb-külembféle heábavaló költséget müveinek. Hogy mi állt ennek a hátterében? Az előbbi a régi vallás számos előírását érvénytelenítette, a török hódítások elől pedig új, a város régi rendjébe és szokásaiba nehezebben beilleszkedő népesség keresett menedéket Kolozsvárt.

Mozgalmas, erjedő élet jellemzi a XVI. A korabeli városi határozatok és perek tanúsága szerint a szenvedélyes belső harcok, túlfűtött hitek és érzelmek kora ez, boszorkányperekkel és máglyára hurcolt asszonyokkal, paráznának nyilvánítottfehérnépek kipellengérezésével, majd a városból való kiseprüzé-sével, kocsmai hitbeli vitákkal és halálos kimenetelű kötekedésekkel.

Így a kolozsvári plébános intése nyilvánvalóan erkölcsi vonatkozású volt, de nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy egyúttal a régi vallás böjthöz kötött szokásainak is gátat akart vetni. Vég nélkül idézhetnénk konyv: De ez a tilalom is pusztába kiáltott szónak bizonyult.

Kolozsvár jámbor polgárai változatlanul farsangoltak. Hogy miként, azt egy ben zajlott per tanúvallomásai mondják el. Főszereplője ennek a pernek a tanácsi tiltásokra fittyet hányó Rengő Anna. A tanúk vallomásaiból kitűnik, hogy a farsangolás színhelye a Közép utca közelében levő Király utca volt, ahol a húshagyó vasárnapot egy héttel megelőző regélő vasárnapon négy asszony, köztük Rengő Anna, farsangosan farsang végig, s a vádlott palástja alatt vitte a farsangi bábot A tilalmak ellenére folyt a farsangolás később is és nemcsak Kolozsvárott, hanem falvakon-városokon egyaránt.

Ekkor formálódott, politikai kényszerűségből, az önálló fejedelemség belső egyensúlyát biztosító, sokat emlegetett de nemegyszer félreértett és félremagyarázott híres erdélyi vallási türelem, a törvény által is szentesített felekezeti tolerancia. A meghirdetett felekezeti béke mellett azonban változatlanul folytak a hitviták, jelen volt a felekezeteken belül és felekezetek között egyaránt megnyilvánuló ellentét, intolerancia is.

Ami azonban a farsangolás valláserkölcsi megítélését illeti, általában hasonlóképpen vélekedtek a különböző vallásfelekezetek. Fönnebb láttuk, mi volt a katolikus szerzetes, a lutheránus, majd kálvini reformációt követő és végül unitáriussá lett Dávid Ferenc véleménye.

Mindezt csak kiegészíti az a Hermányi Dienes József, mikor a székelyudvarhelyi Botos utcai konyv: Nemet szomorú sorsát ti. A farsangi ünnepkör, farsang hozzá kapcsolódó alakoskodás, álarcos felvonulás, játékosság sokfelé a diákszínjátszás serkentője volt.

A források Erdélyben legelőször a szászvidéki evangélikus iskolák diákjainak farsangi játékairól emlékeznek meg. Brassóból től kezdve folyamatosan rendelkezünk a farsang idején tartott diákszínjátszásra vonatkozó adatokkal. A farsang a diákéletnek konyv: is fontos eseménye maradt. Feltehetően ugyancsak korábbi időkből örökölték az enyedi diákok is azt a szokást, amelyre a Húshagyókedden ritka kivétellel minden diák kapott pakkot hazulról.

Aki nem kapott, szomoro dott lelkét mások pakkjából vigasztalta, de ez ritka eset konyv: Nemet. Estére mindenki lakomára készült. A sok jó otthoni holmi, a füstölt kolbász, oldalas, tészták, palacsinta, pánkó, otthoni, édesanya által sütött jóízű kenyér s konyv: Nemet farsang ízletes csemegék mind kikerültek a publikára, és testvériesen osztoztak a gazdagabbak a szegényekkel, ilyenkor elmaradhatatlan kelléke volt a mulatságnak a bor vagy legalábbis a jól megcukrozott, megrumozott tea, mit bármilyen használt diákfazékban megfőztek - a diák nem válogatós.

Húshagyókedd mulatságának gyakran volt részegség a vége, de e napon nagyot mulatni valami olyan sajátos, régi Nemet farsang alapuló szokás volt, hogy a professzorok is elnézők voltak ilyenkor. Francia népesedéstörténeti kutatások eredményei szerint a fogamzások évszakonkénti megoszlásában a De egyszersmind jelentette mindenkoron a pártában maradott leányok számára az esztendőről esztendőre megújuló reményt: csak sikerül végre férjet találniuk. Semmiképpen sem a vidám, mulatozó időket idéző jelzőt írtak tehát a farsang elé.

A tél végén, a böjt idején különben farsang gyakran tört felszínre a társadalmi elégedetlenség. A farsang alatt felélt amúgy is kicsiny élelmiszertartalék fogytán az éhség elviselhetetlenné tette az életet: következtek a lázongások, Nemet farsang elégedetlenség elemi erővel robbant ki. A farsang utáni böjt a hagyományos világban a népi elégedetlenség, a parasztfelkelések ideje volt.

Külön és figyelemreméltó terület a farsangi szokások terjedésének kutatásában az, ahogyan a külföldet járó erdélyiek, elsősorban a bujdosó, peregrináló diákok számolnak be a különböző európai népek farsangi szokásairól. A rendkívüli látványosságok hatása alatt általában részletesen írták le a látottakat, tapasztaltakat.

Érdemes ezekre a leírásokra -nemcsak a kuriózum kedvéért - odafigyelni, mert forrásaink bizonysága szerint konyv: Nemet egyes korokban idegen országokban a külföldet járt erdélyiek által megismert farsangi szokások némelyikével hamarosan idehaza is találkozunk. Figyeljük csak a beszámolókat. Szepsi Csombor Márton Braunsbergben jártában feljegyzésre érdemesnek tartotta, hogy farsangban a több városbeliek bajnokokat küldenek e városba, kik az itt való piacon az bazilika authoritásáért, ki régen nem volt, bajt vívni kívánnak, erősségét és privilégiumát hogy elvehetnék, de még ez ideig, csuda dolog, mindenkor az braunsbergai kiküldött személy triumfált" Bethlen Miklós januárjában érkezett Velencébe, és a sok látnivaló között megemlékezik a farsangi mulatságokról, de természetesen a komorabb kedélyű, puritán szemléletű erdélyi főúr rosszallásával: ,Látván, hogy sereggel gyűlt körülöttem a bámészkodó nép a konyv: köntös miatt, francia köntösbe öltözém és a farsangot ott töltém, mely bizony elég bolondság volt, bárcsak Páduát jártam volna meg [ Többen voltának lárvásan másfélszáznál mindazáltal ulriusque sexus homines.

Most jütt Olaszországbúi egy udvari játék, de nem mi országunkba való, melyet exerceáltatnak: úgy konyv: annyi asszonnak és leánnak köllött lenni, mennyi férfiú és mindenik férfiú magának nöstén társat köllött keresni; farsang eloltván a gyertyát, ki-ki társát köllött a sötétben megkeresni; amely férfiú meg nem találta, poenája volt; aki konyv: megtalálta, a nöstén személy kéziben megvikant, annak is nagy poenája volt, és ilyen játék nem Érdélbe, hanem Bécsbe való.

Halmágyi István az Beültettek egy szánba egy prorector forma embert fekete köntösben, lárváson, ki is fején két szarvat viselt, hátul ült más deák pompás asszony köntösben, ki a lovat hajtotta Nemet farsang férje szarvát mutatta. Ezek a prorector szállása előtt szánkázván el, a több ex composit odagyűlt deákok kiáltották felszóval: mint vagy Weber, hát szarvat vi selsz te? A prorector kinézvén, elijedt maga képétől Nemet késő volt, míg a fejit bevonta.

Főoldal Kultúra és szórakozás Könyv db. Ár: — Ft-ig. Csak új. Csak használt. Csak aukciók. Csak fixáras termékek. Az elmúlt. A következő. A termék külföldről érkezik: Mindegy Nem Igen. Személyes átvétel:. Környék km. Keresés Keresés mentése Részletes keresés. Válassz kategóriát. Kultúra és szórakozás.

Könyv Irodalom konyv: Nemet farsang Regények Történelem Társadalomtudomány Gyermek- és farsang irodalom Művészet, építészet Antik könyvek Természettudomány Szakkönyvek, kézikönyvek Idegen nyelvű könyvek Tankönyvek, jegyzetek Hobbi, szabadidő Egészség, életmód Térképek, útikönyvek Nyelvkönyvek, szótárak Képregények Gasztronómia Ezotéria Lexikonok, enciklopédiák Könyvcsomagok Számítástechnika, Internet Egyéb könyvek Publicisztika Miniatűr könyvek Hangoskönyvek E-könyvek Könyvjelzők Könyvtámaszok További kategóriák.

Pontos keresés. Kötés típusa. Több szűrési lehetőség. Szállítás és fizetés. Profi eladók termékei. Vaterafutár szállítással. Ingyenes szállítással. Utánvéttel küldve. Csak Vatera és TeszVesz termékek. Számlaadás nélkül. Csak ingyen elvihető termékek. Eladó neve. Keresés Mégsem. Egy kategóriával feljebb: Kultúra és szórakozás. Rendezés és szűrés. Minden idők legszebb meséi. Állapot: új. Eladó: lirakonyv Chris Wraight - Hegek. Süle Ferenc - Téboly, farsang, spiritualitás.

Miért fontos, hogy rendkívüliek legyünk? Fejős Éva - Cuba Libre. Megtartó erő - Egy parasztcsalád vége. Lucy Dawson - Temetetlen múlt. Homer Hickam - Vigyük haza Albertet! Avoledo, Tullio - A gyermekek keresztes háborúja. Konyv: Nemet Moore - Biff evangéliuma.

Zeusz és bandája - Görög mitológia újratöltve. Tarbay Ede - Kunkori és a kandúrvarázsló. Emberismeret, emberi sorsok. Kézírás elemzéssel az. Styron, William - Nat Turner vallomásai. Konyv: Nemet Shakti - Mantra Sadhana. Hódosi Zoltán - A Zsoldos 2. Kiss Judit Ágnes - Bűbájoskönyv. A modern filozófiai kozmológia alapjai - Az idő, a. Ásványok és kőzetek - A természet ékszerei.

Bjorn Berge - Eltűnt országok nyomában Munkácsi Brigitta - Levendula és ecet. Játékos feladatok a Bibliából. Charlotte Nemet farsang - Fogócska. Kezdők angol nyelvkönyve- Hanganyag letöltő kóddal. Angol-magyar szótár nyelvtanulóknak as szókin. Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni.

Jaap Scholten - Báró elvtárs. Vidul a vadon. Árkossy István - Világsíkok. Satish Kumar - A Buddha és a terrorista. Melegszívű fegyelmezés - Kisgyerekkortól kamaszkor. Elizabeth Strout - A nevem Lucy Barton. Dominic Dulley - Repeszhold. Ébli Gábor - Artborétum. Ivo Konyv: Engels - A korrupció története. Hoffmann - Diótörő és egérkirály. A bölcsesség hét pillére I-II.